A humán befektetés

A kockázatértékelés célja
A munkahelyi kockázatértékelés elsődleges célja a munkavállalók biztonságának és egészségének védelme, a munkáltatók segítése a munka közben felmerülő veszélyek felismerésében, a kockázatok felbecsülésében, a szükséges intézkedések meghatározásában, az intézkedések fontossági sorrendjének megállapításában, majd folyamatos ellenőrzésében, és legvégül a biztonsági intézkedések bizonyításában és bemutatásában.
A munkahelyi kockázatértékelésnél két nagyon fontos dolgot kell szem előtt tartani. Először is a kockázatok észlelését befolyásoló munkahelyi változásoknál újra át kell tekinteni a kockázatértékelést. Erre azért van szükség, mert új kockázati tényezők is felléphetnek, vagy a már meglévők járhatnak nagyobb veszélyekkel. Másodszor a kockázat kiküszöbölésére hozott intézkedések, ne okozzanak másfajta kockázatót, tehát ne helyezzük át másik területre a kockázatót! A munkahelyi kockázati tényezők a nem megszüntethető kockázatók folyamatos csökkentésével és ellenőrzésével, ha szükséges, újraértékelésével mérsékelhetők.

A kockázatértékelés lépései
1. A veszélyek azonosítása
Az információszerzésnek a leghitelesebb módja, ha szeméjesen konzultálunk a munkavállalókkal, így megismerhetjük az ő véleményüket a munka veszélyeiről, káros hatásairól. Ezután meg kell határozni, hogy ki vagy mi a felelős a veszélyek létrejöttéért. Át kell gondolni, hogy a dolgozók hogyan reagálnak a munka közben fellépő veszélyekre, milyen gyorsan észlelik azokat. Ezek alapján számításba kell venni, hogy hogyan változik a kockázat mértéke.

2. A veszélyeztetettek azonosítása
A veszélyhelyzetek felmérése után meg kell határozni, hogy az egyes kockázati tényezők kikre lehetnek vagy lesznek hatással.

3. A kockázat becslése
A felismert kockázatot kétféle módon lehet csoportosítani. Az egyik mód, ha az azonosított kockázat által okozott lehetséges károk szerint csoportosítjuk a kockázatokat. A másik módszer, ha a lehetséges veszélyek valószínűsége szerint végezzük el a csoportosítást. Ha mind a kétféle csoportosítást elvégezzük, akkor kialakul egy rangsor a felismert kockázatok között. Ez a fontossági sorrend segít a döntéshozásban, és rámutat arra, hogy hol kell a leggyorsabban cselekedni.

4. Döntéshozatal
El kell dönteni, hogy melyek a legsürgősebb intézkedések, és miket lehet későbbre halasztani. Fontos, hogy ha van rá lehetőség, még a tervezési fázisban végig kell a lehetőséges kockázati tényezőket gondolni, és így szükség szerint lehet módosítani a terveket.

5. Az intézkedések rangsorolása
A rangsorolásnál figyelembe kell venni a kockázat súlyosságát, egy baleset megtörténtének a valószínűségét, azt, hogy kikre lehet hatással, és a megelőző intézkedések meghozatalához szükséges időt. A kockázatértékelésnél ügyelni kell arra, hogy minden szempontból szisztematikusan megvizsgáljuk a folyamatban lévő munkákat, végiggondoljuk, hogy mi okozhat sérülést vagy esetleg valamilyen más károsodást. Külső vállalkozóknak, látogatóknak, egyéb személyeknek ugyanolyan színtű egészségvédelmet és biztonságot kell biztosítani, mint az állandóan ott dolgozóknak. Lehetőség szerint tájékoztatni kell őket a rájuk váró kockázatókról, és ismertetni kell velük a megelőző intézkedéseket is.

Feuertag Ottó
Europa Design